„Naponta egy alma, és az orvost távol tartja.” A népi közmondás alapjait valószínűleg senki sem vitatja, hiszen az alma méltán érdemelte ki már a római korban a „gyümölcsök királynője” címet: magas ásványi anyag- és vitamintartalma hozzájárul az egészséges életvitelhez, magas pektintartalma a bélbe jutva az ott jelenlévő baktériumok hatására jótékony védőréteget képez a nyálkahártyán, csersavtartalma az emésztést segíti elő.

Nemcsak egészségvédő, hanem gazdasági szempontból is igen fontos termék, hiszen gyümölcstermesztésünk döntő hányadát az alma adja. De az egész világon az egyik legelterjedtebb és legtöbbféle módon felhasznált gyümölcs. Mindezek ellenére azonban alma mégis van akinek tartózkodni kell tőle, mert az alma fogyasztása allergiás reakciót vált ki nála. Az alma allergia gyakori megbetegedésnek számít Európában, ahol a lakosság közel 2%-át érinti. Az általa okozott leggyakoribb tünet az orális allergia szindróma (OAS).
Almánál az allergén fehérjék képződését befolyásolhatják genetikai tényezők (pl. fajta), valamint a termesztés és a tárolás körülményei is. A gyümölcs legjobb minőségét a fán való éréskor éri el, viszont a tárolás szempontjából a tárolásra alkalmas optimális szüret időt kell figyelembe venni. A tárolása alatti utóérés és öregedés lassítása céljából a tárolás kis hőmérsékleten és oxigénhiányos környezetben történik. Az oxigén hiány gátolja az etilén képződésben szerepet játszó ACC-oxidáz (1-aminociklopropán-1-karbonsav oxidáz) működését, ezért az etilén fejlődés akadályozott, ez elősegítheti az etilén/ éréssel kapcsolatos allergén kifejeződést. A szüreti idő kedvező kiválasztásával szintén lassítható a tárolás alatti érés. Irodalmi adatok szerint azonban a tárolás alatt az allergének mennyisége nő, de változás következhet be az éréssel, illetve a romlással összefüggő allergének megjelenése között is.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A jelenleg folyó, kétoldalú ipari kutatási és fejlesztési együttműködés keretében Intézetünkbe látogatott három kínai kutató a chongqing-i Southwest University-ről, amelynek keretében előadásokat tartottak és munkamegbeszélést folytattunk a jelenlegi és a jövőbeni együttműködésekkel kapcsolatban.