ÉKI - Technológiai és Élelmiszerlánc-vizsgálati Osztály

Kutatási terület

Az osztály kutatási tevékenysége két fő témakör köré csoportosítható. Egyrészt olyan újszerű, környezetkímélő élelmiszeripari technológiák fejlesztésével és ipari alkalmazásának elősegítésével foglalkozik, amelyek jó minőségű, magasabb hozzáadott értékű, versenyképes termékek előállítását szolgálják. A hagyományos és az újszerű élelmiszer-előállítási és -tartósítási technológiák, műveletek felhasználásával új gyártmányok fejlesztésére is sor kerül. Kutatás tárgyát képzi továbbá a gyümölcs feldolgozási hulladékok hasznosítása, gyümölcsrost készítmények, mikroőrlemények előállítása és élelmiszeripari alkalmazása. Kutatásaik másik iránya az élelmiszerlánc szereplőinél végzett vizsgálatok jobb összehangolása, eredményesebb működtetése az élelmiszer-biztonsághoz, minőségfejlesztéshez és innovációhoz kapcsolható területeken. Fogyasztók körében végzett vizsgálataik (pl. kockázatészlelés, fogyasztói elfogadás, fizetési hajlandóság vizsgálata stb.) hozzájárulnak a fogyasztói tudatosság, a fogyasztóvédelem és a fogyasztói tájékoztatások színvonalasabbá tételéhez. Az élelmiszer-előállítók és -forgalmazók körében végzett vizsgálataik elsősorban a kockázatkezelési gyakorlat fejlesztését, az élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelését segítik elő.


Kutatási témák

  • Gluténmentes, tojáshelyettesítő és azzal azonos textúrát biztosító adalékanyagok, illetve azok alkalmazására épülő növényi alapú termékek fejlesztése (2017-2019)
  • Az élelmiszeripari innovációs folyamatot támogató fogyasztói vizsgálatok (2017-2019)
  • Kíméletes élelmiszer-feldolgozás és –tartósítási technológiák hatása növényi alapanyagú élelmiszerek biológiailag hasznos komponenseire, valamint a szermaradványokra; a technológiák fogyasztói elfogadásának elemzése (2013-2017)
  • Hazai termesztésre alkalmazható, csökkentett tripszininhibítor-tartalmú, GMO-mentes szójabab élelmi célú felhasználását támogató kutatások (2014-2019)
  • FM által támogatott KFI projekt (2014-2016): Nagy hozzáadott értékű élelmiszerek kifejlesztését támogató fogyasztói attitűdvizsgálatok a piaci lehetőségek feltárása, illetve a magyar termelők számára történő versenyelőny biztosítása érdekében
  • GOP 1.1.1.11-2012-0485 pályázat (2014-2015): Egyedi bioaktív hatóanyag-kombinációkat innovatív módon mikrokapszulázott formában tartalmazó, humánklinikai vizsgálatokkal igazoltan egészségvédő hatású ásványvízcsalád kidolgozása
  • AGR-PIAC-13 pályázat (2014-2016): Magas hozzáadott értékű, klinikai vizsgálatokkal igazolt egészségvédő hatású, egyedi hatóanyag-kombinációkkal dúsított speciális lisztkeverék alapú tésztaféleségek kifejlesztése új analitikai és technológiai eljárások alkalmazásával
  • SPICED (2013-2016) EU FP7 pályázat: Securing the spices and herbs commodity chains in Europe against deliberate, accidental or natural biological and chemical contamination” „A fűszer és fűszernövény termékláncok biztonságosabbá tétele Európában a szándékos, véletlen vagy természetes biológiai és kémiai szennyeződésekkel szemben
  • 2013. 20/03/02/00 számú „Agrárkutatás támogatása” című fejezeti kezelésű előirányzat keret terhére finanszírozott VM téma: Technológiai kutatásokra épülő termékfejlesztés és az eredmények OMÉK 2013 kiállításon termékmintákkal történő bemutatása 2014.05.19.
  • 2011. A 2011. évi „Agrárkutatás, tanüzemek, szakképzés támogatása” fejezeti kezelésű előirányzat 20/03/02. jogcím: „Kutatóintézetek kiemelt agrár- és környezettudományi K+F+I feladatainak támogatása” keret terhére finanszírozott VM téma: Felmérés a búza- és rozs őrlemények oxidációs változásai és az eltarthatóság, az eltarthatóság alatti savfok változás, illetve egyéb minőségi paraméterek kapcsolatáról
  • 2010. „Agrárkutatás, tanüzemek, szakképzés támogatására” fejezeti kezelésű előirányzat 1.”Kutatóintézetek kiemelt feladatai” jogcím keret terhére finanszírozott FVM téma: Élelmiszer feldolgozási és tartósítási technológiák hatásának tanulmányozása
  • BIOGREEN alvállalkozó (2009-2011) KMOP-1.1.1-08/1-2008-0005 pályázat: Különböző típusú – olaj, fehérje, és szénhidrát tartalmú – magvak csíráztatása és mikrohullámú kezelésének alkalmazása új, kiváló élelmezési tulajdonságokkal rendelkező élelmiszeripari alapanyagok előállítása
  • HighTechEurope (2009-2013) EU FP7 pályázat: European Network for integrating novel technologies for food processing”, „Európai Hálózat új élelmiszer-feldolgozási technológiák integrálására
  • Q-Porkchains (2007-2011) EU FP6 pályázat: Development of an innovative, integrated, and sustainable food production chain of high quality pork products matching consum,er demands” „Kiváló minőségű, a fogyasztói igényeket kielégítő sertéshús termékek innovatív, integrált és fenntartható élelmiszer előállítási láncának fejlesztése
  • NOVELQ (2006-2011) EU FP6 pályázat: Novel processing methods for the production and distributrion of high-quality and safe foods” „Új előállítási módszerek a biztonságos és jó minőségű élelmiszerek előállítása és elterjesztése érdekében


Az élelmiszeripari innovációs folyamatot támogató fogyasztói vizsgálatok

FM által támogatott KFI projekt (2017-2019)
Technológiai és Élelmiszerlánc-vizsgálati Osztály

A sikeres élelmiszeripari innováció egyik legnagyobb akadálya sok esetben a fogyasztói elfogadás hiánya, a fogyasztó érdektelensége a kifejlesztett termékkel szemben, ezért már a termék- és technológiafejlesztés korai, tervezési szakaszában is indokolt számot vetni a fogyasztói trendekkel, elvárásokkal. Kutatásunk a hazai fogyasztók élelmiszervásárlással és -fogyasztással kapcsolatos szokásainak, preferenciáinak, ismereteinek, kielégítetlen igényeinek feltérképezésével, továbbá a fejlesztések tervezéséhez és végrehajtásához kapcsolódó fogyasztói kutatások legújabb és sokoldalú módszerkészletének adaptálásával kíván hozzájárulni a nemzeti élelmiszergazdasági program hosszú távú célkitűzéseihez. Munkánk elsősorban az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások számára nyújt alapvető információkat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a mezőgazdasági alapanyagok feldolgozottsági fokának növelését, a hozzáadott érték fokozását, illetve a termék értékesíthetőségét célzó fejlesztéseiket minél kisebb kockázattal és minél több releváns információra támaszkodva tudják megvalósítani.


Kíméletes élelmiszer-feldolgozás és –tartósítási technológiák hatása növényi alapanyagú élelmiszerek biológiailag hasznos komponenseire, valamint a szermaradványokra; a technológiák fogyasztói elfogadásának elemzése

FM által támogatott KFI projekt (2013-2017)
Témavezető: Dr. Cserhalmi Zsuzsanna (Technológiai és Élelmiszerlánc-vizsgálati Osztály)

Az adott projekt keretében olyan kíméletes élelmiszer-feldolgozási és –tartósítási technológiák kutatás-fejlesztésével foglalkozunk, amelyek megfelelnek a fogyasztók igényeinek, akik elvárják, hogy az általuk megvásárolt termékek a feldolgozás során megőrizzék friss jellegüket, a bennük lévő értékes tápanyagokat, és e mellett hosszan eltarthatók legyenek. Ezeknek az elvárásoknak tehetnek eleget a zöldség és gyümölcslevek hőkezelés-mentes pasztőrözésére alkalmas pulzáló elektromos térerő, gabonák, olajos magvak kíméletes hőkezelését biztosító rádiófrekvenciás hőkezelés, zöldségek és gyümölcsök előfeldolgozására, szárítására alkalmas mikrohullámú hőkezelés, illetve növényi és állati eredetű alapanyagokból speciális állagú, snack típusú szárítmányok előállítását biztosító mikrohullámú vákuumszárítás. Kutató-fejlesztő munkánk során vizsgáljuk ezeknek a technológiáknak élelmiszeripari alkalmazhatóságát, a technológiák hatását az élelmiszerek beltartalmi és érzékszervi tulajdonságaira. Tanulmányozzuk a termékek tárolhatóságát és nyomon követjük a tárolás alatt lejátszódó változásokat. Kutatómunkánk fontos részét képezi az új élelmiszeripari technológiák és a technológiákkal előállított termékek fogyasztói fogadtatásának vizsgálata.


Hazai termesztésre alkalmazható, csökkentett tripszininhibítor-tartalmú, GMO-mentes szójabab élelmi célú felhasználását támogató kutatások

FM által támogatott KFI projekt (2014-2019)
Témavezető: Dr. Cserhalmi Zsuzsanna (Technológiai és Élelmiszerlánc-vizsgálati Osztály)

A hüvelyesek családjába tartozó szójababot, amely megközelítőleg 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz döntő hányadban takarmányozási célra használjuk fel. Az élelmiszercélú felhasználás emellett ugyan elenyésző (kb. 3%), de előnyös táplálkozás-élettani tulajdonságai miatt mégis nagy jelentőséggel bír. Magyarországon megközelítőleg 70 ezer hektáron termesztettek szóját, az országos termésátlag 2,5 t/ha körül van. A magyar szója garantáltan GM-mentes és ez jelentős versenyelőnyt jelent a piacon, mert a világ nagytermelői szinte mind genetikailag módosított fajtákkal dolgoznak. 

A szójabab értékes tápanyagai mellett olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek csökkentik annak táplálkozási értékét. Ilyen anyagok a tripszin inhibítorok is. A szójafeldolgozásnak egyik célja és feladata a szója kedvező tulajdonságainak megtartása mellett annak tripszin inhibítor tartalmának csökkentése. Ez azonban költséges technológiák alkalmazásával érhető el, így az elmúlt években megindultak azok a nemesítési munkák, amelyek a szójabab tripszin inhibítor tartalmának csökkentését célozták meg. Jelen projekt keretében ilyen hazai termesztésben lévő szójafajták vizsgálatát tűztük ki célul tanulmányozva a különböző fajták beltartalmi, táplálkozás élettani tulajdonságait, a tripszin inhibítor tartalom kíméletes élelmiszer-feldolgozási technológiával történő csökkentés lehetőségeit és azok hatásának vizsgálatát, valamint a további humán célú felhasználási lehetőségek feltárását, új típusú szójakészítmények előállítását és a szója, szójatartalmú élelmiszerek fogyasztói megítélését.


 TÉT_15_IL-1-2016-0020 „Gluténmentes tojás-helyettesítő és azzal azonos textúrát biztosító adalék anyagok, illetve azok alkalmazására épülő növényi alapú termékek fejlesztése” című Magyar- Izraeli Ipari Kutatás-fejlesztési Együttműködési Pályázat

Azonosító

TÉT_15_IL-1-2016-0020

Cím

Gluténmentes tojás-helyettesítő és azzal azonos textúrát biztosító adalék anyagok, illetve azok alkalmazására épülő növényi alapú termékek fejlesztése

Időtartam

2017-2019

Résztvevők

  • Eshbal Functional Food Ltd
  • Inno-szinergia Kft
  • NAIK ÉKI

Támogatási összeg (NAIK-ÉKI)

29 595 271 Ft

Támogatás intenzitása

100%

 

A kutatás háttere
A kenyér, tésztafélék és pékáruk olyan alapélelmiszereink, melyek készítéséhez legnagyobb mennyiségben alapanyagként búzalisztet, rozslisztet alkalmaznak. Ezek technológiai szempontból is ideális alapanyagok a kenyér készítéséhez, mert fehérje frakciói, a keményítő és a nem keményítő poliszacharidok olyan sajátságokkal rendelkeznek, melyek nagyban hozzájárulnak a fogyasztók által megszokott és elvárt termékszerkezet kialakításához.

Ennek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a leggyakrabban alkalmazott gabonák (búzaliszt és számos más gabona) fogyasztása egyes fogyasztókban kiválthatnak adverz, kóros reakciókat. A gabonafélék az egyik leggyakoribb allergénforrások a cöliákiás és a gabonaallergiás betegek körében egyaránt. A kétféle érzékenység hátterében alapvetően más immunológiai folyamatok húzódnak, és kiváltásukban is más antigén-fehérjék játszanak szerepet. Érdemes megemlíteni, hogy a cöliákia és gabonaallergia mellett létezik egy harmadik betegség, a nem-cöliákiás lisztérzékenység. A tünetek mindhárom betegségnél hasonlóak is lehetnek és a hatékony gyógymód, a tüneteket kiváltó allergének, antigének és intolerancia faktorok elkerülése. Ezek közül a faktorok közül a legjelentősebb a glutén, mely a búza, a rozs, az árpa és ezek keresztezett változataiban megtalálható növényi fehérjefrakció. 

Az élethosszig tartó gluténmentes diéta során a megszokott gluténtartalmú lisztet egyéb, glutént nem tartalmazó, ugyanakkor tápláló és ízletes alapanyaggal kell helyettesíteni. Erre a célra az egyik legjobban alkalmazható termék a tojás, mely jó megoldást ad a glutén helyettesítésére textúra szempontjából, ugyanakkor bizonyos fogyasztói csoportok számára nem elfogadott összetevő.

Napjainkban ugyanis Európában és így hazánkban is jelentőssé vált azon fogyasztók csoportja, akik etikai, szociális vagy környezetvédelmi okokból kifolyólag felhagynak a hús és minden más állati eredetű élelmiszer fogyasztásával. Az ilyen értékrendet követő fogyasztókat vegánoknak nevezik, az ő filozófiájuk a veganizmus. A vegánok teljes közösségére jellemző, hogy állati eredetű termékeket (ide értve a tojást is) mellőző fogyasztók.

A hazánkban is egyre jelentősebbé váló vegán fogyasztói csoport kapcsán természetes jelenség, hogy a vegán fogyasztók körében is megjelent a fogyasztói igény a gluténmentes termékek iránt. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a társadalomban egyre több a klinikailag diagnosztizált, cöliákiában szenvedő ember, így természetes módon a növekvő számú vegán étrendet követő fogyasztók körében is egyre nagyobb valószínűséggel fordul elő gluténérzékeny, vegán fogyasztó. Mindemellett érdekes társadalmi jelenség, hogy a legutóbbi időkben egyre bővül az amúgy betegségtől nem szenvedő, de valamilyen egyéb okból mégis gluténmentes diétát folytató fogyasztók köre is. Az is természetesnek mondható, hogy az önkéntesen gluténmentes étrendet választó fogyasztók, nagyobb valószínűséggel fordulnak elő az olyan, étrendi kérdésekben tudatos fogyasztói csoportban, mint a vegán közösség. Vagyis a gluténmentes és mindennemű állati eredetű összetevőtől mentes termékek fogyasztói köre vélhetően bővülni fog.

A projekt célja


Jelen projektben elsősorban a vegán fogyasztók részére, de a tojásérzékeny, vagy önkéntesen tojás és gluténmentes étrendet követő fogyasztók számára is megfelelő, olyan glutén- és tojáshelyettesítő anyagokat tartalmazó új termékeket fejlesztünk, amelyekben ki lehet alakítani a tojás használatával megszokott textúrát. Erre a célra gluténmentes gabonákból, pszeudocereáliákból, hüvelyesekből és olajos magvakból, illetve szénhidrát-származékokból álló keverékeket használunk állagkialakítás céljából. Vizsgáljuk ezeknek az anyagoknak és anyag keverékekének a termék szerkezetére és beltartalmi jellemzőire, technofunkciós sajátságaira gyakorlot hatását. 

A kutatási tevékenységek eredményeképpen a beltartalom szempontjából tudatosan összeállított, egyedi sütőipari és növényi alapú húshelyettesítő termékeket, valamint ezek fejlesztését elősegítő tudást, és információt hozunk létre.

A projekt kitűzött fontosabb feladatai

  • Gluténmentességet biztosító összetevők kiválasztása, technológiai viselkedésük modellezése, arányuk és felhasználási körük meghatározása. 
  • A kiválasztott anyagok legfontosabb beltartalmi és technofunkciós tulajdonságainak meghatározása, a belőlük eltérő összetételekben készülő termékek reológiai tulajdonságainak, valamint szerkezetének vizsgálata.
  • A tojáshelyettesítésre alkalmas anyagok antinutritív összetevőinek vizsgálata és azok hatásainak elemzése. Ezen komponensek sütőipari technológiák hatására bekövetkező változásának tanulmányozása.
  • A kifejlesztett adalékanyag keverékekkel előállított termékek feldolgozási technológiájának fejlesztése, a hagyományos olajban történő elősütés kiváltása kíméletes feldolgozási technológiákkal (pl. mikrohullámú sütés, rádiórekvenciás kezelés, kontakt sütés).
  • Az új és hagyományos gyártási technológiával előállított készítmények összehasonlító vizsgálata (beltartalom, érzékszervi tulajdonság, állomány, eltarthatóság, fogyasztói fogadtatás).
  • Gluténmentesség igazolása bioanalitikai vizsgálatokkal és gluténmentesség igazolására szolgáló módszerek továbbfejlesztése.
  • Új, tojásmentes sütőipari termékek technológiájának kifejlesztése.
  • Új, növényi eredetű hús-analóg termékek előállítási módjainak kidolgozása.
  • A kifejlesztett adalékanyag keverékekkel előállított termékek fogyasztói fogadtatásának tesztelése.
  • Az új termékek piaci bevezetésének előkészítése, megtervezése, megalapozása, pilot disszeminációs/értékesítési programok kidolgozása és megvalósítása.

A projekt jelenlegi állása, eredményei, előre haladása

A szakirodalomra támaszkodva információkat gyűjtöttünk a szóba jöhető alap és adalékanyagokról és felmérést végeztünk a jellemzően alkalmazott gluténmentes alap és adalékanyagok hazai piacon történő előfordulásáról és beszerezhetőségéről. Ezek nyomán jelen projektben a laboratóriumi termékek gyártásához alapanyagként az alábbi három lisztet választottunk:

  • rizsliszt
  • kukoricaliszt
  • csicseriborsóliszt

Ezek mindegyike könnyen beszerezhető alapanyag, a kukorica és a rizs gluténmentes gabonanövények. Árfekvésüket tekintve, felmérésünk alapján a kukoricaliszt és a rizsliszt a legalacsonyabb fajlagos áron (bruttó 240 Ft/kg-tól) szerezhető be. Ezen a termékek közül kimondottan „gluténmentes” jelölésű termék is beszerezhetők. A csicseriborsóliszt magasabb árfekvésű termék, ezért alapanyagént való használata nem biztos, hogy rentábilis, ugyanakkor ez a hüvelyes magból készült liszt magas fehérjetartalma miatt lehet mégis megfelelő választás.

A megvizsgált több, mint 30 alap- és adalékanyag közül az olajos magvak közül az útifűmaghéjliszt a kiemelkedő vízkötő képességével tűnik ki, de szintén átlagos feletti vízkötőképességgel bír a lenmagliszt és a chia mag. A mákliszt és a szezámmagliszt kimagasló ásványi anyag tartalmával (hamutartalmával) hívja fel magára a figyelmet, illetve szintén jelentős hamutartalommal bír a lenmagliszt és a chia mag. A kölesliszt és a zabpehelyliszt kedvező áruk miatt lehetnek érdekes adalékanyagok. A többi szóba jöhető anyag relatíve magas beszerzési nem teszi rentábilissá ezek alapanyagként történő alkalmazását és nagymennyiségű alkalmazásuknak negatív hatása lehet az érzékszervi tulajdonságokra is. Kismennyiségben, adalékanyagként történő alkalmazásuk azonban kipróbálásra érdemes lehet. A szénhidrátkészítmények közül kipróbálásra érdemesnek tekintettük az ún. hidroxipropil-metilcellulózt (HPMC), mely adalékanyag több formában is készül.

A vegán fogyasztóknak szánt termékekben nem minden esetben elfogadott összetevő az élesztő, noha egyértelműen nem állati termékről van szó. A termékek térfogatnövelésére ezért adalékanyagként élesztő helyett szódabikarbónát választottunk. 

A fentiek alapján a további kísérletekéhez a rizs, kukorica és csicseriborsóliszt alapanyagokhoz az alábbi 10 adalékanyagot választottuk.

  • zabliszt
  • szezámmagliszt
  • kölesliszt
  • lenmagliszt
  • mákliszt
  • chia magliszt 
  • útifűmagliszt
  • csicseriborsóliszt
  • hidroxipropil metil cellulóz
  • szódabikarbóna

Az ipari és kisüzemi „kézműves” gyakorlatra jellemző, hogy a különböző gluténmentes alapanyagokból összeállított lisztkeverékekben megtalálható összetevők és azok arányai a termékfejlesztő intuíciója, illetve tapasztalata alapján kerül meghatározásra. Ez a próbálgatáson, ízlésen alapuló megközelítés jelentős mértékben megnehezíti a termékfejlesztési munka tervezhetőségét, különösképpen azért, mert a felhasznált anyagok végtermékre gyakorolt hatásáról nem áll rendelkezésre objektív információ. 

Jelen projekt keretében ezért alkalmazott adalékanyagnak a végtermék reológiai paraméterekre gyakorolt hatását szisztematikus kísérletekben vizsgáltuk. A kísérletek során a 3 kiválasztott gluténmentes alaplisztet, 10 féle glutnémentes adalékanyaggal adalékoltunk. A kiválasztott adalékanyagot két mennyiségi szinten teszteltük. A kísérleti tervben, a reológiai sajátságok tekintetében referencia adalékanyagként a búzasikér alkalmazása mellett döntöttünk. Az eltervezett kombinációkkal, laboratóriumi körülmények között legyártottunk mintegy 120 próbaterméket. Az próbatermékek minőségi tulajdonságainak megállapítása a szubjektív érzékszervi minősítés mellett, objektív, műszeres reológiai vizsgálatokkal történt. Az érzékszervi minősítés két elkészültségi állapotban történt meg, minősítésre került a félkész termék, a tészta, illetve a készre sütött termék is. 

A készre sütött próbatermékek bélzetének jellemzőit, textúrájának, minősítését anyagvizsgáló műszerrel végzett Texture Profile Analysis (TPA) módszerrel végeztünk. A vizsgált reológiai paraméterek mért értékeit a referenciatermék mért értékéhez viszonyítottuk annak érdekében, hogy információt nyerjünk az egyes alapanyagok és adalékanyagok texturára gyakorolt hatásról. Az elemzések eredményeképpen megállapítottuk, hogy a késztermékek szilárdsága, a legtöbb esetben kisebb volt, mint a referenciaterméké, azaz nem mutattak összeharapási erő ellenében akkora ellenállást. A búzalisztből készült referenciatermékhez viszonyítva a rágási ellenállást jellemző érték minden alapanyag esetében csökkenést mutatott. Ezt az alapanyagra jellemző sajátságot sikér visszapótlásával sem sikerült kompenzálni. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy a rágási ellenállás tekintetében a rizsliszt alapanyag 1% hidroxipropil-metil cellulóz (HPMC) adalékanyaggal kiegészítve nagymértékben képes kompenzálni a lecsökkent értéket és nagyon hasonló sajátságokat mutatott, mint a referenciatermék. A legjobb eredményeket a K4M típusú HPMC adta. Ugyan ez az adalékanyag kukoricaliszt és csicseriborsóliszt alapanyagok esetén nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy az említett két alapanyagra jellemző lecsökkent rágási ellenállást kompenzálni tudja. A gluténmentes alapanyagokból készült termékekre szintén jellemző volt a rágósság, mely rontja a minta lenyelhetőségével kapcsolatos érzést. Megállapítottuk, hogy rizsliszt alapanyag esetében 1% HPMC alkalmazása a termék rágósságérzetét eliminálni képes és e minőségmutató tekintetében nagyon hasonlóvá válik a búzalisztből készült referenciatermékhez. Megállapítható volt továbbá, hogy rugalmasság tekintetében gluténmentes alapanyagok mindegyike rugalmasabb volt, mint a búzalisztből készült referenciatermék. Ez a megfigyelés összhangban van azzal, hogy e termékek szilárdsága (ropogóssága) általában gyengébb, mint a referenciaterméké. A búzalisztből készült referenciatermékhez leginkább hasonló keménységi/roppansóssági jellemzőket az 1% HPMC-vel adalékolt rizsliszt alapú termékek mutatták. Legjobb eredményt itt is a K4M tímusú HPMC adta.

A gluténmentes és tojásmentes termékek esetén ismert az a tény, hogy az alternatív alap- és adalékanyagok fehérjetartalma nem éri el a nem mentes változatokra jellemző értékeket. A búzaliszt hozzávetőlegesen 100g/kg fehérjetartalmának mintegy 60%-a található csak meg azonos mennyiségű rizslisztben és mintegy 80%-a található meg azonos mennyiségű kukoricalisztben. Ugyanakkor a kiváló fehérjeforrásként számon tartott csicseriborsóliszt esetén a fehérjetartalom több, mint kétszerese a búzalisztben találhatónak. A gluténmentes étrendet követő fogyasztók esetén tehát a búzaliszt fogyasztásának mellőzése a fehérjebevitel csökkenésével jár. A gluténmentes alapanyagok közül, a rizsliszt és kukoricaliszt alkalmazása esetében a fehérjetartalom kiegészítése (komplettálása) fontos feladat annak érdekében, hogy a fehérjebevitel érdemben ne térjen el a nem búzaliszt alapú termékek fogyasztása esetén tapasztalhatótól. A fehérjetartalom beviteli értékek önmagukban azonban nem elég informatívak, a bevitt fehérjék hasznosulási mértékét egyéb tényezők is befolyásolják, melyek közül az egyik legfontosabb az ún. limitáló aminosavak mennyisége. A kutatás keretében, irodalmi adatokra támaszkodva meghatároztuk a felhasznált 3 alapanyag (rizsliszt, kukoricaliszt és csicseriborsóliszt) valamint 9 gluténmentes adalékanyag és a referenciaként tekinthető búzaliszt aminosavprofilját. 

Megállapítottuk, hogy mind rizslizst, mind kukoricaliszt alapanyag esetében a bevitt triptofán mennyisége jelenti a fehérjehasznosulásban szerepet játszó limitáló aminosavak között a legszűkebb keresztmetszetet. Mindkét gluténmentes liszt esetében esetben ezt követően jelentős szerepe van a fenil-alanin, a hisztinin és az izoleucin aminosavaknak. A komplettálás esetén tehát ezek pótlására kell első sorban összpontosítani. Megállapítottuk továbbá, hogy a komplettálásra alkalmas alapanyag lehet a csicseriborsóliszt, illetve az adalékanyagok közül a chia magliszt, a lenmagliszt valamint az útifűmagliszt.

A kifejlesztett adalékanyag keverékekkel előállított húshelyettesítő termékek feldolgozási technológiájának fejlesztése, a hagyományos olajban történő elősütés kiváltása kíméletes feldolgozási technológiákkal szintén a projekt céljai között szerepel. A termékportfólió és a gyártási technológiák konzorciumi tagok által közösen végzett áttekintését követően megállapítottuk, hogy a bő zsiradékban sütött, burger jellegű húshelyettesítő pogácsa (Vegán burger) előállításának fejlesztését célszerű elvégezni. Ennek oka, hogy ez a termék fogyasztók számára a magas zsírtartalom, a gyártó számára pedig a gyártás nagy energiaigénye miatt nem tekinthető optimális megoldásnak. E feladathoz kapcsolódóan előkísérletek alapján elvetettük a behatoló sugárzással (mikrohullám, ill. rádiófrekvenciás) történő sütést, mivel ezeknél nem keletkeznek olyan felszíni pörkanyagok, melyek lényeges összetevői a termék ízhatásának. Így kétféle eljárás vizsgálata és annak a termékre gyakorolt hatásának elemzése mellett döntöttünk: légkeveréses sütőben, ill. kontaktgrillen való sütést alkalmazzuk eltérő sütési hőmérséklet és időtartam mellett. A fejlesztés befejezése a projekt második munkaszakaszára várható. 

A TÉT_15_IL-1-2016-0020 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Magyar- Kínai Ipari Kutatás-fejlesztési Együttműködési Pályázat (TÉT_15_IL) pályázati program finanszírozásában valósul meg.

Munkatársak

Remeczki István
Munkakör: kutatási ügyintéző
Munkavégzés helye: 1022 Budapest, Herman Ottó út 15.
Mobil: +36 704917848
E-mail: remeczki.istvan​[kukac]eki.naik.hu
Remeczki Istvánné
Munkakör: kutatási ügyintéző
Munkavégzés helye: 1022 Budapest, Herman Ottó út 15.
Mobil: +36 704917849
E-mail: remeczki.istvanne​[kukac]eki.naik.hu
Weisengruber Anikó
Munkakör: tudományos titkár
Munkavégzés helye: 1022 Budapest, Herman Ottó út 15.
E-mail: weisengruber.aniko​[kukac]eki.naik.hu

Publikációk

Legjelentősebb publikációk


Ferenczi, S., Tóth, K., Cserhalmi, Zs., Czukor, B. (2017): Légáramú előszárítással kombinált mikrohullámú vákuumszárítás kinetikai, technológiai és műszaki vizsgálata. Élelmiszer Tudomány Technológia, 71 (1), pp. 11-20.

Szalóki-Dorkó, L., Cserhalmi, Zs. (2017): Pulzáló elektromos térerő újszerű kutatási területei. Élelmiszer Tudomány Technológia, 71 (1), pp. 6-10.

Szalóki-Dorkó, L., Cserhalmi, Zs. (2017): Pulzáló elektromos térerő hatásának vizsgálata egyes édesítőszerekre. Élelmiszer Tudomány Technológia, 71 (2), pp. 5-8.

Szűcs, V. , Guiné, R., Leal, M., Ferreira, M., Correia, P., Duarte, J. (2017): Dietary fibre: eating habits and knowledge in different regions of the globe. Millenium, 2 (2), pp. 61-71.

Ferenczi, S., Cserhalmi, Zs., Visnyei, B., Szűcs, V., Czukor, B. (2016): Effect of operational parameters of microwave vacuum drying combined with hot-air pre-drying to physical, sensory and nutritional properties of dried apple snack. Acta Alimentaria accepted manuscript on 2015.07.27 (IF:0,274)

Szalóki-Dorkó, L. Szatmári, M., Nagyné Gasztonyi, M., Batáné Vidács, I., Cserhalmi, Zs. (2016): Pulzáló elektromos térerő és a hagyományos hőkezelés hatásának vizsgálata céklalé tulajdonságaira a tárolás során. Élelmiszer Tudomány Technológia 70 (1,) pp. 16-20.

Ferenczi, S., Czukor, B., Cserhalmi, Zs. (2015): Parameters of microwave vacuum drying and pre-drying affecting bulk density and antioxidant activity of combined microwave vacuum dried apple snack. 29th EFFoST International Conference Athén, Görögország, 2015. november 10-12. Conference proceedings Vol.2 pp.715-718.

Jaeger, H., Knorr, D., Szabó, E., Hámori, J., Bánáti, D. (2015): Impact of terminology on consumer acceptance of emerging technologies through the example of PEF technology. Innovative Food Science & Emerging Technologies, 29, pp. 87-93. (IF 3,27)

Király, G., Dalmadi, I., Batáné Vidács, I., Cserhalmi, Zs. (2015): Nagy hidrosztatikus nyomás és a hagyományos hőkezelés hatásának vizsgálata sárgarépalevek esetében. Élelmiszer Tudomány Technológia 69 (4), pp. 9-16.

Szabó, E., Szűcs, V. (2015): A magyar fűszerpaprika érzékszervi egyedisége és jelentősége az imázsformálásban. Élelmiszer Vizsgálati Közlemények 61 (4), pp. 848-870.

Szalóki-Dorkó, L., Zöldy, A. B., Abrankó, L., Stégerné Máté, M. (2015): Enzimkezelések hatásának vizsgálata fekete bodzalé (Sambucus nigra L.) beltartalmi paramétereire. Élelmiszer Tudomány Technológia 69 (3), pp. 1-8.

Szalóki-Dorkó, L., Szatmári, M., Nagy-Gasztonyi, M., Bata-Vidács, I., Stéger-Máté, M., Cserhalmi, Zs. (2015): Comparison of PEF-treated and heat-treated elderberry juice properties during storage. Food Science Conference 2015, 18-19 November 2015, Budapest, Hungary, Book of Proceedings, pp. 233-236., ISBN 978-963-503-603-5

Szalóki-Dorkó, L., Abrankó, L., Stéger-Máté, M. (2015):Colour stability of elderberry concentrates in natural yoghurt. Food Science Conference 2015, 18-19 November 2015, Budapest, Hungary, Book of Proceedings, pp. 229-232., ISBN 978-963-503-603-5

Szalóki-Dorkó, L., Stéger-Máté, M., Abrankó, L. (2015). Evaluation of colouring ability of main European elderberry (Sambucus nigra L.) varieties as potential resources of natural food colourants. International Journal of Food Science & Technology, 50 (6), pp. 1317‒1323.(IF 1,354)

Szalóki-Dorkó, L., Végvári, Gy., Ladányi, M., Ficzek, G., Stéger-Máté, M. (2015): Degradation of Anthocyanin Content in Sour Cherry Juice During Heat Treatment: Thermal degradation of Sour Cherry Anthocyanins. Food Technology & Biotechnology, 53 (3), pp. 354-360. (IF 0,977)

Szatmári, M., Szalóki-Dorkó, L., Cserhalmi, Zs. (2015): Effect of pulsed electric field and heat pasteurization on beetroot juice properties during storage. 1st World Congress on Electroporation and Pulsed Electric Fields in Biology, Medicine, and Food & Environmental Technologies, 2015. szeptember 6-10. Portorož, Szlovénia, Book of Abstract, p.121, ISBN 978-961-243-284-3

Szatmári, M., Szalóki-Dorkó, L., Bata-Vidács, I., Gasztonyi, M., Cserhalmi, Zs. (2015): Pulsed Electric Field preservation of neutral and acidified red beet juices – Research for the optimal settings. Food Science Conference 2015, 18-19 November 2015, Budapest, Hungary, Book of Proceedings, pp. 237-240. ISBN 978-963-503-603-5

Szűcs, V., Szabó, E., Ferenczi, S., Cserhalmi, Zs. (2015): Mikrohullámú vákuumszárítással készült alma termékek fogyasztói kedveltségének vizsgálata conjoint elemzés alapján. Élelmiszer Tudomány Technológia 69 (1), pp. 7-13.

Szűcs, V., Ferenczi, S., Cserhalmi, Zs., Szabó, E. (2014): Consumer acceptance of microwave vacuum dried apple: Results of a conjoint analysis. International Conference on Science and Technique Based on Applied and Fundamental Research (ICoSTAF 2014), Szeged, Hungary. 25. April, 2014. p. 46.

Szűcs, V., Guerrero, L., Claret, A., Tarcea, M., Szabó, E., Bánáti, D. (2014): Food additives and consumer preferences: A cross-cultural choice based conjoint analysis. Acta Alimentaria. 43, Supplement 1, pp. 180-187., IF: 0,475

Ferenczi, S., Czukor, B., Cserhalmi, Zs., (2014): Evaluation of microwave vacuum drying combined with hot-air drying and compared with freeze- and hot-air drying by the quality of the dried apple product. Periodica Polytechnica – Chemical engineering, 58 (2), pp. 111-116. (IF: 0,296)

Cserhalmi, Zs., Hartyáni, P. (2013): PEF technológiai kutatások. Élelmiszer Tudomány Technológia 67 (3), pp. 4-9.

Kardos Gyné, Léder Fné, Czukor, B., Cserhalmi, Zs. (2013): Rádiófrekvenciás (RF) hőkezelés alkalmazása gabonapelyhek előállítására. Élelmiszer Tudomány Technológia 67 (2), pp. 15-21.

Szűcs, V., Szabó, E., Bánáti, D. (2013): Short overview of food consumption databases. Czech Journal of Food Sciences, 31 (6), pp. 541-546., IF 0.858

Ferenczi, S., Czukor, B., Cserhalmi, Zs. (2012): Légárammal kombinált mikrohullámú vákuumszárítás III. Különböző szárítási módszerekkel készült alma szárítmányok összehasonlító vizsgálata. Élelmiszer Tudomány Technológia 66, (1), pp. 25-29.

Ferenczi, S., Czukor, B., Cserhalmi, Zs. (2011): Légárammal kombinált mikrohullámú vákuumszárítás II. Jonatán alma légáramú előszárítással kombinált mikrohullámú vákuumszárítási kísérletei. Élelmiszer Tudomány Technológia 65, (2), pp. 15-20.

Ferenczi, S., Czukor, B., (2011): Study of combined microwave vacuum drying of apple raw material. Review of faculty of engineering Analecta Technica Szegedinensia 2011/1-2 59-65.

Hartyáni, P., Dalmadi, I., Cserhalmi, Zs., Kántor, D. B., Tóth-Markus, M., Sass-Kiss, Á. (2011): Physico-chemical and sensory properties of pulsed electric field - and high pressure treated citrus juices. Innovative Food Science and Emerging Technologies, 12, pp. 255-260.

Ferenczi, S., Czukor, B., Cserhalmi, Zs. (2010): Légárammal kombinált mikrohullámú vákuumszárítás I. Élelmiszer Tudomány Technológia 64, (3), pp. 15-22.

Cserhalmi, Zs. (2009): Main trends and research results at the unit of Technology. Acta Alimentaria 38 (Suppl.), pp. 117-125.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.