ÉKI - Élelmiszer-analitikai Osztály
Kutatási terület
Az osztály feladatai közt egyrészt analitikai vizsgálatok, módszerfejlesztések szerepelnek és ezek felhasználásával számos agrárkutatási projektben (pl. nemesítés), valamint a táplálkozástudomány és az élelmiszer-biokémia területén végeznek alap-, illetve alkalmazott kutatásokat, fejlesztéseket. Ennek során korszerű, szelektív és nagyérzékenységű fizikai, kémiai és biológiai alapú analitikai módszerek fejlesztését, illetve adaptálását végzik. A kifejlesztett és adaptált mérési eljárásokkal élelmiszer-összetevők, különös tekintettel a biológiailag aktív komponensek minőségi és mennyiségi meghatározása, biológiai szerepük feltárása, valamint az élelmiszerekben előforduló allergének, toxinok kimutatása történik.
Kutatási témák
- In-situ, komplex vízminősítés közvetlen és immun fluoreszcencia, valamint plazma spektroszkópia együttes alkalmazásával
- Növelt táplálkozási értékű gluténmentes termékek fejlesztése
- A fűszerpaprika termékmodellnek megfelelő csípős hibrid fűszerpaprika fajták beltartalmi értékeinek, bioaktív anyagainak feltárása a termékek validálására, a klímaváltozás hatásának vizsgálata metabolomikai szinten
- Paradicsom nemesítés biológiai alapjainak támogatása a metabolomika eszközeivel
- Dió- és mandulafajták beltartalmi értékeinek vizsgálata, táplálkozásbiológiai értékük meghatározása
In-situ, komplex vízminősítés közvetlen és immun fluoreszcencia, valamint plazma spektroszkópia együttes alkalmazásával
| Azonosító | NVKP-16-1-2016-0049 |
| Cím | In-situ, komplex vízminősítés közvetlen és immun fluoreszcencia, valamint plazma spektroszkópia együttes alkalmazásával |
| Időtartam | 2017.02.01 – 2020.01.31. |
| Résztvevők |
|
| Támogatási összeg | 649 000 000 Ft |
| Támogatás intenzitása | 83,86% |
| Weblap |
Témafelelős: Adányiné Dr. Kisbocskói Nóra (Élelmiszer-analitikai Osztály)
A projekt keretében komplex vízminősítést in-situ megvalósító, közvetlen és immun fluoreszcencián valamint optikai és lézeres plazma spektroszkópián alapuló, moduláris, érzékelő- és műszercsalád kifejlesztése a cél. A műszercsalád újdonságtartalmát a közvetlen és immun fluoreszcencián alapuló mérési elvek és technikák, valamint az optikai és a lézeres spektroszkópia együttes, moduláris alkalmazása adja. A kutatási feladatok a következők: moduláris, beágyazott számítógépes környezetben üzemelő intelligens szenzorok fejlesztése meghatározott vízszennyezők kimutatására. Adott, komplex vízminősítési probléma megoldására szolgáló prototípus műszer megépítése és beüzemelése, a mérési technológia hatékonyságának demonstrálása.
A berendezés a kiépítéstől, ill. a felhasználói igénytől függően különböző mérőmodulokat tartalmazhat:
- A KOI és BOI meghatározására alkalmas egység szélessávú UV fényforrással (pl. xenon lámpa) és fotoelektron-sokszorozó detektálással.
- Klorofillfluoreszcencia-mérő egység (470 nm LED/635 nm lézerdióda gerjesztés, 690/735 nm fotodiódás detektálás) az állóvizek algaszennyezettségének meghatározására.
- Közvetlen fluoreszcencia mérő egység meghatározott gerjesztési és detektálási hullámspektrummal, pl. PAH vegyületek jelenlétének gyors kimutatására.
- Nagyérzékenységű és szelektív kimutatási eljárások immun fluoreszcencia alapján pl. adott gyógyszerhatóanyag, növényvédőszer, mikotoxin, PAH vegyület mennyiségi meghatározására.
Növelt táplálkozási értékű gluténmentes termékek fejlesztése
Témafelelős: Adányiné Dr. Kisbocskói Nóra (Élelmiszer-analitikai Osztály)
A Szegedi Gabonakutató kísérleti üzemében már évek óta foglalkoznak gluténmentes termékek gyártmány, ill. technológia fejlesztésével.
Szabadalmi szintű technológia-fejlesztésük eredményeként létrejött FE-MINI gluténmentes illetve fehérjeszegény, fenilalaninszegény termékcsaládot saját üzemükben gyártják, több száz tonna mennyiségben forgalmazzák. Az eddig használatos kenyérpor, lisztkeverék összetételének módosítására, választékbővítésre olyan új, természetes összetevőkben gazdag fajtákat kívánnak feldolgozni, amelyeknek köszönhetően magasabb tápértéket és több bioaktív komponenst tartalmazó készterméket lehet előállítani. Munkánk során különböző gabonák beltartalmi értékeinek és bioaktív komponenseinek vizsgálatát végezzük, különös tekintettel a különleges fajtájú kukoricák zsírsav összetételének meghatározására, a színes és fehér búzák esetében az antioxidáns kapacitás, valamint az összes polifenoltartalom összehasonlítására. A különböző tritikálé fajtákat a nyerszsír tartalom, az oldható szénhidrát összetétel valamint makro- és mikroelem vizsgálat alapján hasonlítjuk össze.
A fűszerpaprika termékmodellnek megfelelő csípős hibrid fűszerpaprika fajták beltartalmi értékeinek, bioaktív anyagainak feltárása a termékek validálására, a klímaváltozás hatásának vizsgálata metabolomikai szinten
Témafelelős: Adányiné Kisbocskói Nóra (Élelmiszer-analitikai Osztály)
A projekt keretében a termékmodellnek megfelelő csípős hibrid fűszerpaprika fajtajelöltek beltartalmi értékeinek, bioaktív anyagainak feltárására, a termékek validálására kerül sor. Ezen belül a NAIK ZÖKO 3 új fajtáját és 2 referencia fajtát három tenyészidőszakon keresztül vizsgáljuk a változó időjárási viszonyok figyelembevételével. A beltartalmi vizsgálatok kiterjednek a kapszaicin, az összes természetes színezőanyag tartalom, egyes színanyag komponensek, tokoferolok, C-vitamin tartalom kialakulásának, átalakulásának mérésére. A bioaktív komponensek (kapszaicin, színanyagok) mérésére költséghatékony, roncsolásmentes módszerek kifejlesztését tervezzük NIR-technika alkalmazásával. A klímaváltozás miatti veszélyek feltárására vizsgáljuk a különböző fajták, fajtajelöltek penészedési hajlamát, illetve a toxintermelődés körülményeit, valamint a paprika metabolom változását. 
A vizsgálatok eredményeképpen olyan egyszerűen mérhető kis molakulá(ka)t keresünk, amelyek indikátorként jelezhetik a toxinok megjelenését. Alternatív eljárást fejlesztünk immunanalitikai módszerrel a termelt mikotoxinok meghatározására. A különböző paprika fajtákból származó szövetmintákat vizsgálva tanulmányozzuk a gyümölcsökben a Ca eloszlást, annak szerepét a csúcsrohadásnál, amely bizonyos időjárásnál komoly gazdasági kárt eredményez. Összehasonlítjuk a fajták közötti különbséget a Ca eloszlásában valamint a fertőzésre való fogékonyságban.
Paradicsom nemesítés biológiai alapjainak támogatása a metabolomika eszközeivel
Témafelelős: Tömösköziné Dr. Farkas Rita (Élelmiszer-analitikai Osztály)
A projekt során a hazai nemesítésű paradicsom fajták és fajtajelöltek beltartalmi összetételének, bioaktív komponenseinek feltárására, az allergén fehérjéinek azonosítására kerül sor, valamint az eredmények kiértékelésével a genetikai háttér és növényben lejátszódó biokémiai folyamatok közötti összefüggések feltérképezését tűzzük ki célul.
Új, hazai nemesítésű paradicsom fajták/fajta jelöltek bioaktív, kismolekulájú összetevőinek analízisét végezzük el. 
Vizsgáljuk a különböző termesztéstechnológiák, stresszfaktorok (vírus, baktériumos fertőzés) hatását a termés összetevőire, különös tekintettel a paradicsom minőségét meghatározó bioaktív komponensek minőségi és mennyiségi változásaira. Az analitikai vizsgálatok kiterjednek a paradicsom színanyagok, C-vitamin, tokoferol-származékok, fenolos vegyületek és szteránvázas alkalidok, szénhidrátok változásainak mérésére.
Új hazai nemesítésű paradicsom fajtákban a héj és a hámozott paradicsom extraktumban és a magban lévő paradicsom allergének kimutatását, szelektálását és azonosítását tervezzük, amely az allergén fehérjék szintézisére irányuló ismeretekeinket bővíti, illetve lehetőséget nyújt a nemesítőknek az allergiás betegek számára célzott fajták előállítására.
Az eredmények alapján tervezzük matematikai statisztikai módszerekkel az allergén fehérjék képződése és a metabolitok szintjén történő változások közötti kapcsolatok, biokémiai utak felderítését, amely szintén a nemesítők számára szolgáltat adatokat a kis allergén tartalmú fajták előállításához.
Dió- és mandulafajták beltartalmi értékeinek vizsgálata, táplálkozásbiológiai értékük meghatározása
Témafelelős: Dr. Kónya Éva (Élelmiszer-analitikai Osztály)
A magyar dió vezető szerepet tölt be az európai piacon, mert az érési szezonban 2-3 héttel a konkurens országokban termesztett fajták előtt érik és mintegy 1 hónapon keresztül uralja az európai piacot. Fajtáink jól ismertek az európai fogyasztók számára. A magyar mandulatermesztés ezzel szemben lokális igényeket elégít ki.
A dió- és a mandulafajták nemesítésénél elengedhetetlen információkat szolgáltatnak a komplett analitikai vizsgálatok a beltartalmi értékek összehasonlítására, az érésdinamika tanulmányozására, a tárolás hatásának feltárására, valamint a vizsgált genotípusok táplálkozásbiológiai értékeinek meghatározására. Jelen projekt keretében a NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézettel közösen az új magyar diófajták áruvá készítés során bekövetkező beltartalmi anyagainak és minőségi paramétereinek 
(pl. színmérés, szárazanyag-tartalom, olajtartalom, zsírsavösszetétel, tokoferolok, összes polifenoltartalom, antioxidáns-kapacitás, fenolos vegyületek, érzékszervi bírálat) változását vizsgáljuk és összehasonlítjuk az egyes fajtákat, valamint különböző mandulafajták termésének beltartalmi analízisét végezzük el. Mivel a dió- és mandulafajták jelentős mennyiségben tartalmaznak allergén anyagokat, melyek allergiás illetve kereszt allergiás reakciókat váltanak ki, valamint jelölés kötelezettek az 1169/2011/EU rendelet értelmében, ezért az allergén fehérjék vizsgálatához mind dió és mandula esetében metodikai fejlesztést végzünk. A biológiailag aktív vegyületek és az allergén komponensek vizsgálatát legalább 3 évjáratban vizsgáljuk az időjárás hatásának értékelésére.
Munkatársak
Publikációk
Legjelentősebb publikációk
Molnár, H., Kónya, É., Zalán, Zs., Bata-Vidács, I., Tömösközi-Farkas, R., Székács, A., Adányi, N. (2017). Chemical characteristics of spice paprika of different origins. Original Research Article Food Control, In Press, Available online 21 April 2017 (IF: 3.496).
Watanabe, D., Adányi, N., Takács, K., Maczó, A., Nagy, A., Gelencsér, É., Pachner, M., Lauter, K., Baumgartner, S., Vollmann, J. (2017). Development of soybeans with low P34 allergen protein concentration for reduced allergenicity of soy foods. Journal of the Science of Food and Agriculture, 97 (3), 1010-1017 (IF: 2.463).
Adányi, N., Majer-Baranyi, K., Berki, M., Darvas, B., Wang, B., Szendrő, I., Székács, A. (2017). Development of immunosensors based on optical waveguide lightmode spectroscopy (OWLS) technique for determining active substance in herbs. Sensors and Actuators B: Chemical, 239, 413-420 (IF: 5.401).
Abrankó, L., Clifford, M. N. (2017). An unambiguous nomenclature for the acyl-quinic acids commonly known as chlorogenic acids. Journal of Agricultural and Food Chemistry, In Press, Available online 18 April 2017 (IF: 2.875).
Bujdosó, G., Kónya, É., Berki, M., Nagy-Gasztonyi, M., Bartha-Szügyi, K., Marton, B., Izsépi, F., Adányi, N. (2016). Fatty acid composition, oxidative stability, and antioxidant properties of some Hungarian and other Persian walnut cultivars. Turkish Journal of Agricultural and Forestry, 40 (2), 160-168 (IF: 0.929).
Majer-Baranyi, K., Zalán, Zs., Mörtl, M., Juracsek, J., Szendrő, I., Székács, A., Adányi, N. (2016). Optical waveguide lightmode spectroscopy technique-based immunosensor development for aflatoxin B1 determination in spice paprika samples. Food Chemistry, In Press, Available online 14 May 2016 (IF: 3.391).
Nagy, Á., Abrankó, L. (2016). Profiling of hydroxycinnamoylquinic acids in plant extracts using in-source CID fragmentation. Journal of Mass Spectrometry, 51, 1130-1145 (IF: 2.541).
Éva, Cs., Solti, Á., Oszvald, M., Tömösközi-Farkas, R., Nagy, B., Horváth, G.V., Tamás, L. (2016). Improved reactive aldehyde, salt and cadmium tolerance of transgenic barley due to the expression of aldo–keto reductase genes. Acta Physiologiae Plantarum, 38, 99 (IF: 1.563).
Tömösközi-Farkas, R., Adányi, N., Gasztonyi-Nagy, M., Berki, M., Horváth, V., Renkecz, T., Simon, K., Fabulya, Z., Polgár, Zs. (2016). Changes of metabolites and macro- and micro-elements in Hungarian potatoes under organic and conventional farming. Journal of Agricultural Science and Technology B, 6, 83-92.
Adányi, N., Majer-Baranyi, K., Székács, A. (2016). Evanescent field effect based nanobiosensors for agro-environmental and food safety. In Graminescu [ed.]: Nanotechnology in the Agri-Food Industry, Nanobiosensors, Elsevier, 429-474.
Kónya, É., Szabó, E., Bata-Vidács, I., Deák, T., Ottucsák, M., Adányi, N., Székács, A. (2016). Quality management in spice paprika production as a synergy of internal and external quality measures. International Journal of Biological, Biomolecular, Agricultural, Food and Biotechnological Engineering, 2111, World Academy of Science, Engineering and Technology, 10 (3), 160-166.
Bóka, B., Korózs, M., Nánási, M., Adányi, N. (2015). Novel amperometric tri-enzyme biosensor for lysine determination in pharmaceutical products and food samples. Electroanalysis, 27 (3), 817–824 (IF: 2.138).
Majer-Baranyi, K., Adányi, N., Nagy, A., Szendrő, I., Székács, A. (2015). Label-free immunosensor for monitoring vitellogenin as a biomarker for exogenous oestrogen compounds in amphibian species. International Journal of Environmental Analytical Chemistry 95 (6), 481-493 (IF: 1.295).
Éva, Cs., Zelenyánszki, H., Tömösközi-Farkas, R., Tamás, L. (2014). Transgenic barley expressing the Arabidopsis AKR4C9 aldo-keto reductase enzyme exhibits enhanced freezing tolerance and regenerative capacity. South African Journal of Botany, 93, 179-184 (IF:1.34).
Tömösközi-Farkas, R., Berki, M., Nagy-Gasztonyi, M., Wolf, I., Polgár, Zs. (2014). Investigation of antinutritive components in Hungarian potato cultivars depending on production technology. Acta Alimentaria, 43 (1), 188-196 (IF: 0.427).
Szalontai, H., Kiss, A., Adányi, N. (2014). Determination of aflatoxin M1 in milk samples by an OWLS-based immunosensor. Acta Alimentaria 43, 148-155 (IF: 0.427).
Adányi, N., Bori, Zs., Szendrő, I., Erdélyi, K., Wang, X., Schröder, H. C., Müller, W. E. (2013). Bacterial sensors based on biosilica immobilization for label-free OWLS detection. New Biotechnology, 30 (5), 493-499 (IF: 2.106).
Adányi, N., Majer-Baranyi, K., Nagy, A., Németh, Gy., Szendrő, I., Székács, A. (2013). Optical waveguide light-mode spectroscopy immunosensor for detection of carp vitellogenin. Sensors and Actuators B: Chemical, 176, 932-939 (IF: 3.898).
Bóka, B., Adányi, N., Virág, D., Sebela, M., Kiss, A. (2012). Spoilage detection with biogenic amine biosensors: Comparison of different enzyme electrodes. Electroanalysis, 24 (1), 181-186 (IF: 2.872).
Majer-Baranyi, K., Székács, A., Szendrő, I., Kiss, A., Adányi, N. (2011). Optical waveguide lightmode spectroscopy technique-based immunosensor development for deoxynivalenol determination in wheat samples. European Food Research and Technology, 233 (6), 1041-1047 (IF: 1.566).
Adányi, N. (2010). Biosensors In: Nollet L M L, Toldrá F [ed.] Handbook of dairy foods analysis. Boca Raton; London: CRC Press - Taylor and Francis Group, 2010. pp. 307-327.
Léder, I., Adányi, N., Daood, H. G., Sass-Kiss, Á., Kardos-Neumann, Á. (2010). Study of the composition and radical scavenging capacity of buckwheat seed and buckwheat leaf flour of two cultivars grown in Hungary. European Journal of Plant Science and Biotechnology, 4 (1), 87-92.
Tóth-Márkus, M., Adányi, N., Boross, F., Daood, H. G., Bánáti, D., Szabó, T., Nyéki, J. (2010). Comparison of apples from organic and integrated framing. International Journal of Horticultural Science, 16 (3), 15-18.
Bóna, L., Adányi, N., Farkas, R., Szanics, E., Szabó, E., Hajós, Gy., Pécsváradi, A., Ács, E. (2009). Variation in crop nutrient accumulation: Selenium content of wheat and triticale grains. Acta Alimentaria, 38 (1), 9-15 (IF: 0.505).
Nagy-Gasztonyi, M., Tömösközi-Farkas, R., Berki, M., Petróczi, I. M., Daood, H. G. (2011). Content of phenols in wheat as affected by varietal and agricultural factors. Journal of Food Composition and Analysis, 24 (6), 785-789 (IF: 1.948).
Nagy-Gasztonyi, M., Sass-Kiss, Á., Tömösközi-Farkas, R., Bánáti, D., Daood, H. G. (2010). Liquid chromatographic analysis of phenolic compounds in organically and conventionally grown varieties of sour cherries. Chromatographia, 71 (1), 99-102 (IF: 1.075).
Sass-Kiss, Á., Kiss, J., Havadi, B., Adányi, N. (2008). Multivariate statistical analysis of botrytised wines of different origin. Food Chemistry, 110 (3), 742-750 (IF: 2.433).
Adányi, N., Barna, T., Emri, T., Miskei, M., Pócsi, I. (2007). Hydrogen peroxide producing and decomposing enzymes: their use in biosenosrs and other applications (Ch. 25). (In: Poliana J., MacCabe A.P. (eds.) Industrial enzymes: structure, function, and applications) Springer, 441-459.
Adányi, N., Levkovets, I. A., Rodriguez-Gil, S., Ronald, A., Váradi, M., Szendrő, I. (2007). Development of immunosensor based on OWLS technique for determining Aflatoxin B1 and Ochratoxin A. Biosensors and Bioelectronics, 22 (6), 797-802 (IF: 5.061).
Németh, E., Adányi, N., Halász, A., Váradi, M., Szendrő, I. (2007). Real-time study of the effect of different stress factors on lactic acid bacteria by electrochemical optical waveguide lightmode spectroscopy. Biomelecular Engineering, 24 (6), 631-637 (IF: 2.568).
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A jelenleg folyó, kétoldalú ipari kutatási és fejlesztési együttműködés keretében Intézetünkbe látogatott három kínai kutató a chongqing-i Southwest University-ről, amelynek keretében előadásokat tartottak és munkamegbeszélést folytattunk a jelenlegi és a jövőbeni együttműködésekkel kapcsolatban.