A rendszeres kávéfogyasztók esetében a kávéval történő bevitel jelenti a legjelentősebb klorogénsavforrást, mely elérheti a napi 0,5 g mennyiséget. A klorogénsavakkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy valójában nem egy anyagról beszélünk, hanem egy molekulacsaládról, melyek a fenolsavak és tágabb értelemben a polifenolok csoportjába tartoznak. A klorogénsavak közül legismertebb és leginkább jellemző előfordulású az 5-kávésav-kinasav észter (képünkön). A klorogénsavak élettani hatásait számos kutatásban vizsgálták, de részletes és pontos ismeretink jelenleg még nincsenek. Több tanulmány szól érfalfunkció javításában betöltött szerepükről, mely hatás hozzájárulhat a szív- érrendszeri betegségek megelőzéséhez. Az étrend-kiegészítő piacon pedig számos termékben fogyasztószerek „hatóanyagként” jelenik meg. Annyi elmondható, hogy nagy valószínűséggel több együttesen jelenlévő mechanizmus alapján fejtik ki hatásukat és a szervezetben történő hasznosításukban kulcsszerepe van a vastagbélben megtalálható, a köznyelvben bélbaktériumoknak nevezett összetett mikrobaközösségnek. Fontos tudni, hogy az élelmiszerekhez (ide értve az étrend-kiegészítőket is) társított jótékony hatásokról szóló jogi szabályozás alapján azonban, a klorogénsavakra vonatkozóan jelenleg egyetlen állítás sem kapott engedélyt, ezért ilyet a csomagoláson, vagy bármely kapcsolódó kereskedelmi kommunikációban állítani jelenleg nem szabad.