A gabonafélék ősidőktől fogva nagy szerepet játszanak a humán táplálkozásban. Mégis az egyik leggyakoribb toxikus fehérje - illetve allergénforrások a cöliákiás és a gabonaallergiás betegek körében egyaránt. A kétféle érzékenység hátterében alapvetően más immunológiai folyamatok húzódnak, és kiváltásukban is más fehérjék játszanak szerepet.
Gabonaallergia esetében a gabona vagy annak egy alkotórésze allergénként hatva olyan immunológiai folyamatot indít el, amely során a szervezetben az IgE ellenanyag termelés megnövekszik. A betegség olyan esetekben fejlődik ki, ha az arra érzékeny egyén folyamatosan fogyaszt gabona termékeket, beleértve a kenyeret, tésztát, kekszet, és egyes alkoholos italokat. A fő tünetek már röviddel az első gabona alapú termék elfogyasztása után jelentkeznek (csalánkiütés, kivörösödés, viszketés, arc feldagadása), de néha csak órák múlva alakulnak ki (gyomor/bélrendszeri panaszok). A gabonaallergia légúti megjelenésének egyik formája a „pékek asztmája”, amelyet a lisztek belélegzése okoz. A gabonák kiválthatnak ún. táplálékfüggő, mozgás által indukált anafilaxiát is, amelyet a már korábban megemésztett gabona vált ki, egy bizonyos idő elteltével végzett testmozgás után. A köznyelvben a gabonaallergián a búza, rozs, árpa, zab gluténje okozta allergia értendő, ugyanakkor a gabonaallergiát okozó fehérjék emellett más gabona eredetű gluténfehérjék, illetve vízben/sóban oldható albumin/globulin gabonafehérjék is lehetnek, és nemcsak az említett négy gabonára vonatkoztatva.
Cöliákia (gluténszenzitív enteropátia), nem gabonaallergia, valószínűleg autoimmun betegség (T-sejt által irányított), de nem halálos kimenetelű. Olyan rendellenesség, melyet a búza, rozs, árpa, zab gluténtartalmával szembeni állandó érzékenység okoz. A tünetek rendszerint fokozatosan, lassan, 1-3 napon belül alakulnak ki, amelyek főként bélboholy elváltozáshoz vezetnek. Ezek teljes étrendi kiiktatásával a betegség tünetei elmulaszthatóak, a vékonybél-nyálkahártya teljesen normalizálható. A glutén tartalmú búza-, rozs-, árpa-, zab gabonák gluténje okozta allergia és a cöliákia közötti különbség csak a cöliákiás diagnosztizálás során derülhet ki, mivel legtöbbször -de nem minden esetben- a megnyilvánuló tünetek (zsírszéklet, pókhas, fejlődés elmaradása, hipovitaminózisok, pszichés és magatartási zavarok) és az allergiát kiváltó fehérjék (búza, rozs, árpa, zab gluténjei) azonosak.
Mindkét betegségnél az egyetlen gyógymód a tüneteket kiváltó adott gabona kivonása az étrendből, mely során a tünetek rendszerint megszűnnek.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A jelenleg folyó, kétoldalú ipari kutatási és fejlesztési együttműködés keretében Intézetünkbe látogatott három kínai kutató a chongqing-i Southwest University-ről, amelynek keretében előadásokat tartottak és munkamegbeszélést folytattunk a jelenlegi és a jövőbeni együttműködésekkel kapcsolatban.